Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ha stesszes a kutyusod

2008.11.14

A kutya is stresszes, meg is zakkanhat. Hogyan veszed észre?

A kutya is stresszes, meg is zakkanhat. Hogyan veszed észre?

Az elmúlt 10 évben a viselkedésproblémás kutyák száma meghétszereződött, a házasságok fele pedig válással végződik. Hogy mi köze van a kettőnek egymáshoz? Olvass tovább és megtudod!

A kutyatartás nagy kérdése: a kutyának vagy a gazdinak kell a terápia?



A kutya falkaállat. A falkán belül a tagok kommunikálnak egymással: adják és veszik a jeleket. A túlélés feltétele e jelek értelmezésének képessége: ha nem tudják a többi falkataggal megértetni magukat, ez az életükbe kerülhet. Amikor kb. 12 000 évvel ezelőtt az ember háziasította a kutyát, a kutyafalka részévé vált; miközben a kutyát a saját családja, közössége falkatagjává tette. Az alapvető probléma egy „neveletlen” kutya esetében ide vezethető vissza: miközben a kutya az évezredek alatt megtanulta olvasni az ember jeleit, az ember nem tanulta meg értelmezni a kutyától kapott jeleket.

 

 

Mindeközben a kutya falkatársadalma az évezredek során lényegében nem változott: ugyanolyan szűk közegben, ugyanazon hierarchiarendek alapján működik – továbbra is jól kommunikálva, pontosan és helyesen értelmezve a falkatagok kommunikációs jeleit. Szemben velük az emberi társadalom szociális közege tágult, az emberi kapcsolatok távolodtak, a kommunikáció személyes síkról elektronikus, digitális, gépek által vezérelt és tolmácsolt jelsorozattá vált.



Hazugság és képmutatás?!



A hétköznapokban gyakori a hazugság, képmutatás. Ez igaz önmagunkra, családunkra, kapcsolatainkkal való kommunikációra. Példák:

 

  • Depressziós vagyok, de szeretném sikeresnek mutatni magam, hogy a szüleim ne aggódjanak miattam.
  • Kiabálni szeretnék, mert a beosztottam elrontott egy munkát, amely a cégemnek százezrekbe kerül, de nem használhatok szankciókat (pl. nem vonhatom le a fizetéséből), mert félek, hogy munkaügyi perre viszi a beosztott az esetet. Ezért kedvesen százhuszadszor is elmagyarázom, hogy hogyan csinálja máskor helyesen és közben remélem, hogy lopáson fogja a kamera, hogy mielőbb kirúghassam.
  • Lusta dög vagyok, nem végzem a munkámat, de amikor pl. a főnököm szembesít ezzel, rögtön megmagyarázom, más miért hibás és hogyan akadályozza a munkám elvégzését.
  • Hazamegyek 12 órai munka után és a férjem a tévét nézi, fel sem emeli a fejét, odadob egy „h’llo” szöveget. Úszik a konyha. A gyerek és a kutya nem kaptak vacsorát. És nekem mindehhez még jó képet kellene vágnom.
  •  

 

A kutya nem hazudik



Nem így vannak ezzel a kutyák. Ők még mindig ugyanúgy kommunikálnak. A kutya azonnal észleli, észreveszi és visszajelzi az észlelt jeleket. Úgy működik, mint egy rádióadó-erősítő: a legapróbb jeleket, rezdüléseket is veszi, majd azokat felerősítve visszatükrözi. Tehát a kutya azonnal mutatja azt is, ha valami baj van. Csak éppen mi elfelejtettünk odafigyelni, megfigyelni és felénk érkező üzenetekből olvasni.



Az elmúlt 10 évben a viselkedésproblémás kutyák száma meghétszereződött. A házasságkötések számát illetően három évtizede állt be az a trend, hogy az azonos évben megkötött „frigyekkel” egy időben feleannyi felbontott házasságot regisztrálnak a bíróságok. Innen ered jogosan az a mondás, hogy hazánkban minden második házasság felbomlik. Figyelemreméltó az az adat, hogy az elmúlt ötven évben a válások száma szintén hétszeresére nőtt (KSH, 2007).



Vegyük észre a számtani kapcsolatot a „viselkedésproblémás” kutyák számának és a válások számának növekedési aránya között… 1970-ben százból csak kettő, míg 2006-ban százból tíz pár élt élettársi kapcsolatban (KSH, 2007). A KSH adatai szerint hosszú ideig jellemzően 10-14 év után döntöttek a házasság felbontása mellett az emberek. 1995-től azonban már inkább az a jellemző, hogy húszévnyi házasság után akarnak új életet kezdeni. Gyakran halljuk kritikus időszakként emlegetni a házasság hetedik évét, ez azonban úgy tűnik, csupán számmisztika – vagyis kamu: a statisztikák szerint a hét éve házasok egyáltalán nem szakítanak kiugró számban.

 

De mit jelent mindez a kutya nézőpontjából?



A demokratikus családmodell nem megfelelő a számára, hiszen így elvész a biztos pont. Mint falkaállat, a kutya azonnal megérzi, hogy felbomlóban van a csoport szociális rendje, és megpróbálja átvenni a falkavezérséget. Ennek jelei lehetnek például a következők:

 

  • A kutya megpróbálja „meghágni” a gazdit;
  • Ételféltés, morgás a közeledésre;
  • Agresszió, harapás;
  • A gazdával való szembefordulás, amivel megakadályozza gazdája (azaz egy másik falkatag) mozgását;
  • Az idegenek megtámadása (ezzel valójában a falkát védelmezi).

 

  •  

Gyakran megfigyelhető, hogy a kutya szövetségre lép az „erősebb” gazdával a család (a kutya szemében: falka) többi tagjával szemben. Például, amikor egy házastársi veszekedésnél a kutya szembefordul az egyik féllel, és morogva, ellenségesen fellépve védelmébe veszi a dominánsnak tartott embert.



A kutya előre jelezheti a családtagok megbetegedéseit. Viselkedésével továbbá jelzi a párok közti elhidegülést, külső falkatag érkezését (félrelépést, külső kapcsolat meglétét), tövisharagot (azaz, amikor az egyik fél nem mondja el, hogy a másikra haragszik)…

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.